Mi kell ahhoz, hogy valaki életben maradhasson egy hazugsággal teli űrhajó fedélzetén? A tizenéves Amyt lefagyasztották, hogy az Isten Áldása űrhajó fedélzetén évszázados út után eljuthasson egy távoli csillag bolygójára. A fiatal lánynak mindenről le kellett mondania. Hátrahagyta a fiúját, a...

A szenvedélyt csupán egy hajszál választja el a megszállottságtól... Alexis kishúga, Kasey megszállottjává válik egy antik babának, de Alexis nem igazán foglalkozik a dologgal, mert Kasey egyébként is elég fura. Ami azt illeti, Alexist is furának tartják az iskolatársai és a szülei, sőt, még a...

  Hát igen, itt vagyunk, a sorozat utolsó köteténél. Nehéz megírni a bevezetőt, hiszen ismét érzelmi roncsnak érzem magam, mint általában minden befejező kötetnél. A könyv számomra kicsit döcögősen indult, de a végére már hozta a formáját – lehetetlen csavarok, részletes és akciódús...

  Amikor először a kezembe vettem a könyvet, ez volt az első gondolatom: Miért ilyen vékony?? Mert igen, az Origin a maga 428 oldalával az előző kötethez képest rövidnek számít. Azzal viszont nem számoltam, hogy az írónő ennyi mindent bele tud sűríteni!! A történet pont ott folytatódik, ahol...

Eléggé el vagyok késve ezzel a véleménnyel. Mégpedig azért, mert a könyvet már három napja kiolvastam. Mert ez az a fajta könyv volt, ami után az ember elgondolkozik, és még napokkal később is agyal. És őszintén szólva még mindig fogalmam sincs, hogy mit mondhatnék. Mint az a borítón is...

Nem. Nem nem nem nem nem! Így nem végződhet!!! Szomorú volt a befejezés? Igen. Sírtam? Igen. De attól még mindig nagyon imádom? Igeen!! Erre a véleményre kellett aludnom egyet. Általában ugye úgy szoktam, hogy amint elolvastam a könyvet, megírom a cikket, de most ez nem ment. Egyszerűen nem. Egy...

  Azt a rohadt... Ennyit tudtam mondani, amikor hullafáradtan, és fájó fejjel becsuktam az Ónixot. Mert bizony, Miss Armentrout sorozata úgy elvarázsolt, hogy nem vitt rá a lélek, hogy az Obszidián után cikket írjak – azonnal olvasni akartam az Ónixot. És áldom magamat, amiért egyszerre...

  Na, ez most meglepett! Hozzászoktam már,hogy Rachel Vincent annyi mindent sűrít bele egy könyvbe, hogy az olvasó csak kapkodja fejét, viszont ebben a kötetben valami teljesen más is volt. Nem gondoltam volna, hogy meg fog ríkatni. A sorozat olvasása közben azt gondoltam „igen, van valami...

Hűű! Csak ennyit tudok mondani, hogy... hűű! A könyvet két napja olvastam ki és azért csak most írom meg a cikket, mert kellett egy kis idő, hogy összeszedjem a gondolataimat. Hogy miért? Mert ebben a kötetben annyi minden történt egyszerre, hogy csak kapkodtam a fejem! De akkor talán kezdjük az...

Ahogy ígértem, folytatom a Vérmacskák sorozatot, az előző könyv butuska befejezése ellenére. Tudom, elég hosszú idő volt mire kiolvastam, de csak mert sokat kellett tanulnom. Na ;). Épp most fejeztem be a könyvet, szóval még friss az élmény :) De akkor nézzük is.. Szóval túl vagyunk Faythe perén,...